A Polgárőrség 2009. évi bűnmegelőzési feladatai          

I.
 

A bűnügyi statisztikák a bűncselekmények számának mérséklődését jelzik, de néhány, országos visszhangot kiváltó bűncselekmény az egész társadalmi megítélésre jelentős hatással volt. A bűncselekmények súlyossága és a napi híradások azt a képet sugallják, hogy hazánkban romokban áll a közbiztonság, az emberek szubjektív biztonságérzete mélyponton van.

A kialakult hangulat egyre inkább ráirányítottja a közvélemény figyelmét a polgárőrség működésére. A bűnözés terjedésétől való félelem felértékeli a polgárőr egyesületek szerepét, nő a lakosság elvárása a már működő egyesületek tevékenysége iránt. Nő az igény az állam részéről is mozgalmunk kiszélesítése és nagyobb feladatvállalása irányában. Az önkormányzatok is egyre inkább felismerik a polgárőrség közösség formáló és bűnmegelőző szerepét. Várható, hogy közel jövőbben számos településen fogalmazódik meg igény polgárőr egyesület életre hívására.

A rendőrség már régen felismerte a polgárőrség létében és jelenlétében rejlő lehetőségeket, és a rendőrhiány pótlására egyre gyakrabban kéri a polgárőröket közös szolgálat ellátására, illetve felkérésekkel ösztönöznek a gyakoribb önálló polgárőr közterületi jelenlét biztosítására. 
 
A felfokozott lakossági várakozás, az állam és a rendőrség irányából mutatkozó bizalom és elvárás növeli felelősségünket, még hatékonyabb és eredményesebb munkát vár el tagságunktól. A korábbi évek áldozatos munkájával kivívott társadalmi presztízsünk megőrzése és további erősítése további erőfeszítéseket igényel a teljes Polgárőrségtől.

Hazánk köznyugalmának megőrzése iránt érzett elkötelezettségünk is arra ösztönöz bennünket, hogy még nagyobb áldozatokat hozva végezzük önként vállalt tevékenységünket. Ismételten bizonyíthatjuk, hogy a gyakorlati bűnmegelőzés legfontosabb letéteményese a polgárőrség.

II.

A 2009-es év a Kistelepülések biztonságának éve. Törekedjünk a tavaly elfogadott koncepcióban megfogalmazott célok legszélesebb körű megvalósítására.

Folytassuk szervező munkánkat annak érdekében, hogy minél több kistelepülésen, kistérségben jöjjenek létre polgárőr egyesületek! Munkájukhoz biztosítsuk az erkölcsi, anyagi és szakmai segítséget.

A helyi lakosság szubjektív biztonság érzetének javítása, az utazó bűnözők távoltartása céljából az eredményesen működő egyesülettel rendelkező községek polgármestereinél kezdeményezzük a „Településünkön Polgárőrség működik” feliratú táblák kihelyezését. 

Vegyük fel a kapcsolatot a kistelepülések önkormányzataival, népszerűsítve a polgárőr egyesületek létében rejlő közösségformáló, a közrendet, a közbiztonságot megőrző lehetőséget. Lakossági fórumokon propagáljuk eredményeinket, nyerjünk meg újabb állampolgárokat a polgárőrség részére.  

Mobil szolgálatok szervezésével biztosítsuk a polgárőr egyesületekkel nem rendelkező településeken is a visszatérő polgárőri jelenlétet.
 
Tegyük érezhetőbbé a polgárőrök látható jelenlétét a közterületeken. Az idei évben is az egyik legfontosabb feladatunk a közterületi bűncselekmények megelőzésében való részvétel, a korábbi éveknél nagyobb óraszámban szervezett szolgálatok biztosításával.

Ahol a személyi lehetőségek adottak, a települések frekventált helyein működtessünk posztos polgárőri szolgálatot.

Igyekezzünk minél több településen polgárőr ügyeleti szolgálatot szervezni, ahol a lakosság bejelentheti a közrenddel, közbiztonsággal, összefüggésben észlelt megfigyeléseit, ötleteit, javaslatait. Az ügyeleti szolgálatok legyenek felkészültek bűnmegelőzési, vagyonvédelmi tanácsadói szolgáltatás ellátására is.   

Folytatni kell szerepvállalásunkat a gyermek- és ifjúságvédelem, a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása, a közlekedésbiztonsága, a balesetek megelőzése területein is.

A gyermek- és ifjúságvédelem, valamint a drogmegelőzés feladatainak megvalósulásának legfontosabb színtere „Az egy iskola – egy polgárőr” mozgalom legyen.

Frissítsük fel, új elemekkel bővítsük - a mára már sok helyen méltatlanul mellőzött, hátrább sorolt - „Szomszédok Egymásért Mozgalmat”.
     
Folytassuk a posták és a pénzintézetek biztonságával kapcsolatos feladataikat. A postások védelme kapjon megkülönböztetett figyelmet.

A lakossági bizalom további erősítése érdekében növeljük szerepvállalásukat a bűnmegelőzési propagandamunkában. Az állampolgárokkal tudatosítsák a leggyakoribb veszélyhelyzeteket. Meggyőzéssel, felvilágosítással adjanak tanácsokat és ötleteket az elkerülés érdekében. Használják ki a helyi lapok, kábeltévék és egyéb médiák által kínált lehetőségeket. Vegyenek részt a rendőrség által összeállított kiadványok, szóróanyagok terjesztésében.

Törődjünk jobban az idős, főleg egyedül élő emberek védelmével. Napi életvitelük rendszeres figyelemmel kísérésével csökkentsük annak esélyét, hogy elkerüljük áldozattá válásukat.

Az őszi, téli holtszezonban szervezünk szolgálatokat az őrizetlenül hagyott üdülő- és hétvégi házakat. Gyakoribb jelenlétükkel próbáljuk távol tartani a bűnelkövetőket. Az észlelt illegális behatolásokról értesítsék a helyi rendőri szerveket és lehetőség szerint a tulajdonost.

III.
Központi, az egész ország területére szervezett polgárőr akciók

A területi (megyei) szövetségek mozgósítsák az egyesületeiket az OPSZ Elnöksége által meghirdetett akciók végrehajtására. Összehangolt demonstratív jelenlétünkkel bizonyítsuk a Polgárőrség egységét, erejét, mutassuk meg a létünkben rejlő lehetőségeket, és a közbiztonság javítása mellett tovább erősítsük társadalmi megítélésünket is.

1. Szervezzük meg idén is Húsvéti Polgárőr Napok elnevezéssel a gyermek- és ifjúságvédelmi akciósorozatunkat. Környezetvédelmi feladataink egy részét is erre az időszakra koncentráljuk!
    
2. A korábbi éveknél nagyobb intenzitású és szélesebb körű közreműködéssel segítsük a nyári idegenforgalmi szezon bűnmegelőzési feladatait, elsősorban a kiemelt üdülőkörzetekben.
    
3. Az Őszi Bűnmegelőzési Hónap keretében aktivizáljuk tagságunkat az iskolakezdés bűnmegelőzési és közlekedésbiztonsági feladataiban való részvételre.
    
4. A Mindenszentek és a Halottak Napja időszakában vállaljunk feladatokat a temetők környékén a közlekedésbiztonságának javítása, a baleseti veszély mérséklése, a temetők belső rendjét veszélyeztető bűncselekmények megelőzése és megakadályozása céljából.
    
5. Karácsonyi Polgárőr Bűnmegelőzési Napok során vállaljunk feladatokat a bevásárló központok, piacok, vásárok, vásárcsarnokok fokozott ellenőrzésében.

                   
Székesfehérvár, Pécs 2009. 02. 22.

Cseh István 
OPSZ alelnök

Tóth Tibor
munkabizottsági elnök

.................................................................................................................

A Polgárőrség városi közterületi bűnmegelőzési koncepciója

I.
 

A bűnözés az új évezredben is megmaradt világjelenségnek. Hatása alól Magyarország sem tudja kivonni magát. A városok azok a települések, ahol a legtöbb és a legsúlyosabb társadalmi probléma koncentráltan van jelen, közötte is előkelő helyen a bűnözés. A bűnügyi statisztikák azt mutatják, hogy a városok bűnügyileg jóval fertőzöttebbek, mint az egyéb települések.

Hazánkban az ismertté vált bűncselekmények 80 %-át a városokban regisztrálják. A városokban, főleg a nagyvárosokban lakóknak jóval nagyobb esélyük van arra, hogy bűncselekmény áldozatává, sértettjévé, károsultjává váljanak.
Mi teszi ezt lehetővé? A városokban:

• Nagy a népsűrűség, viszonylag kis alapterületen több ezer ember él, ebből következik, hogy:
• Legtöbbször még a szomszédok sem ismerik egymást, sok esetben igény sincs egymás jobb megismerésére, a város szétszakítja a közösségeket, növeli az elidegenedést, elmagányosodást.
• A kisebb településekhez képest nagy a közömbösség, a részvétlenség, ezzel együtt alacsonyabb a közösség szolidaritási készsége.
• Tartósan jelen van a szegénység, ami a bűnözői utánpótlás egyik potenciális forrása is lehet.
• Szegregált, gettósodó övezetek alakulnak ki, ami bűnözést gerjesztő tényezővé válhat.
• Egyre több gondot okoz az önkényes lakásfoglalás, a jogcím nélküli lakáshasználat, a felhalmozódott közüzemi tartozások.
• Szembetűnőbb a társadalom peremére jutottak kiszolgáltatottsága és kirekesztettsége, a hajléktalanok, a koldusok, a kéregetők nagyobb tömegű jelenléte.
• A város jó táptalajt szolgáltat a bűnözésre hajlamos egyéneknek, alkalmat teremt a bűnözői életmód folytatásához.
• Búvóhely is, ahol a bűnözők menedéket találnak, ahol a tömegben felszívódhatnak, eltűnhetnek a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek látóköréből.

A városi bűncselekmények 60-70 százaléka vagyon elleni deliktum, és jelentős részüket közterületen követik el:

• Gyakoriak - elsősorban a városi tömegközlekedési eszközökön, piacokon, vásárcsarnokokban - a zseblopások.
• Magas a sértettek figyelmetlenségét, gondatlanságát, vagy hiszékenységét kihasználva elkövetett bűncselekmény. Gyakori a nyitva felejtett lakásból, gépkocsiból, őrizetlenül hagyott táskából, csomagból történő lopás.
• Egyre gyakrabban ad munkát a rendőrségnek az útonálló jelleggel elkövetett lopás, amikor az elkövetők a kiszemelt áldozat válláról tépik le táskáját, kezéből kapják ki értéktárgyait és oldanak kereket a tömegben.
• A kábítószer-bűnözés is erősödő mértékben van jelen mindennapjainkban. A kábítószer túladagolás minden évben több halálos áldozatot követel, de egyre gyakoribb, hogy a drogfogyasztók kábítószerért követnek el vagyon elleni bűncselekményeket.
• A közvélemény sokszor szembesül a fegyveresen vagy fegyvernek látszó tárggyal végrehajtott rablásról pénzintézetek, posták, pénzváltók, üzemanyagtöltő állomások, egyszemélyes üzletek ellen.
• Terjedőben a pénzkiadó automaták ellen intézett támadás is.
• A bűnelkövetési módszerek durvulnak, az erőszak alkalmazása terjed, növekszik a testi sértések és a garázdaságok száma.
• Gyakori a gépkocsi-feltörések száma.
• A besurranó tolvajok elsősorban a belvárosi irodákban, kórházakban, illetve a városok kertvárosi, családi házas övezeteiben fordulnak elő. Sok ilyen jellegű esemény történik középiskolai és egyetemi kollégiumokban is.
• Többször próbálkoznak a trükkös lopások elkövetői magukat újságkézbesítőnek, nyugdíjintézeti munkatársnak, közüzemi dolgozónak kiadva, általában idős emberek lakásába bejutni.
• A betöréses lopások leggyakoribb célpontjai a lakótelepi lakások, és a nagy bér- és társasházak alagsori tárolói.
• Gyakran éri támadás a köztulajdont, amikor az elkövetők a parkok, utcák, terek köztéri bútorait, a műemlékek, védett épületek, elektromos és más műtárgyait teszik  tönkre, a régi és a felújított épületekben óriási károkat okoznak a falfirkálók, a graffitisek.
• A színesfém gyűjtőktől nincs biztonságban a közlekedési jelzőtáblák, a vasúti forgalmat irányító jelzőberendezések föld- és légkábelei, az alumíniumból, vasból, rézből készült kerítések, aknafedelek, félkész termékek, sőt a fémből készült közterületi szobrok sem. 
• Sajnálatos módon a városokban egyre inkább számolni kell a gyermekbűnözés növekvő tendenciájával is. Iskolaköteles gyermekek a nap minden szakában megtalálhatók az utcákon, a közterületeken. A gyermekek a legritkább esetben vannak egyedül, legtöbbször csoportokba verődve, hasonló életkorú társai körében.
• A deviáns gyermekek nem csak a felnőttek társadalmát veszélyeztetik, hanem saját korosztályukat is, amikor a fiatalabb, gyengébb, szintén gyermekkorú társaikat agresszív magatartással, esetenként veréssel egy-egy márkásabb ruhadarab, mobiltelefon, pénz- és érték átadására kényszerítik.

II.
 

Az Országos Polgárőr Szövetség már évekkel ezelőtt felismerte, hogy milyen fontos a jelenléte és munkája a városokban, ezért 2003-ban programot fogadott el „A Polgárőrség nagyvárosi bűnmegelőzési koncepciója” elnevezéssel. A megvalósulás során növekedett a városokban feladatokat vállaló polgárőr egyesületek száma, javult munkájuk hatékonysága. 
A koncepció kidolgozása során arra a következtetésre jutottunk, hogy a városokban csak akkor eredményes a polgárőri tevékenység, ha az egyesületek minden szempontból bírják az önkormányzatok erkölcsi és anyagi támogatását, megfelelő együttműködést alakítottak ki a helyi rendőri szervekkel, közterület felügyeletekkel és egyéb civil szervezetekkel. 
Az utóbbi időszak sajnálatos bűnügyi eseményei, az új nem kívánatos jelenségek felbukkanása, a lakosság szubjektív biztonságérzetének romlása és a korábbi évek során szerzett polgárőr szolgálatok tapasztalatainak elemzése ismételten ráirányítja a figyelmet a városi polgárőr egyesületek munkájára és javításának szükségességére, új elemekkel történő bővítésére.
 

III.
 

A városi polgárőr közterületi bűnmegelőzés kiemelt területei és célcsoportjai:

1. vagyonvédelem,
2. gyermek- és ifjúságvédelem,
3. kábítószer prevenció,
4. bűnmegelőzési akciók, kampányok szervezése
5. a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek,
6. az időskorúak, a magányosok, egyedül élők.

A polgárőri bűnmegelőzés megvalósulásának lehetséges módjai:

1/1. A városi polgárőrök által felvállalt bűnmegelőzésben továbbra is elsőbbséget kell biztosítani a vagyon elleni bűncselekmények megelőzésében való részvételnek. Ennek keretében gyakoribb, demonstratív, látható közterületi jelenléttel az alábbi területekre kell koncentrálni:

• lakótelepek,
• terek, közparkok, játszóterek,
• gyermek- és oktatási intézmények,
• bevásárlóközpontok,
• pénzintézetek,
• postahivatalok,
• aluljárók,
• parkolók,
• vásárok és vásárcsarnokok,
• autóbusz-és vasúti pályaudvarok.

1/2. Posztos polgárőr szolgálat szervezése és fenntartása a városok frekventált részein.
A közterületi bűncselekmények számának magas száma és az elkövetési időpontok indokolttá teszik, hogy a településeken a már megszokott, általában az esti, éjszakai órákban végrehajtott járőrszolgálat új szolgálati formával egészüljön ki azokon a településeken, ahol a polgárőr egyesületek biztosítani tudják ennek személyi és tárgyi feltételeit. Az új szolgálati forma elnevezése a Posztos polgárőri szolgálat.
 
Lényege, hogy a hét meghatározott napjain, napközben állandó közterületi helyszínen, viszonylag szűk mozgási körletben végrehajtott polgárőri jelenlét, az állampolgárok szubjektív biztonságérzetének növelése, a bűnalkalmak csökkentése, az idegenforgalmi tájékoztatás, és az esetlegesen jelentkező rendészeti kérdésekben való eligazítás céljából.

Fontos elvárás a Posztos polgárőr kifogástalan megjelenése („látható” módon, rendezett öltözetben, ápolt külsővel), felkészültsége, információkkal való ellátottsága.

A Posztos polgárőrtől elvárható, hogy rendelkezzen jó kommunikációs készséggel,  fellépése, magatartása legyen határozott, segítőkész, udvarias.

A Posztos polgárőr szolgálatot össze kell hangolni a hasonló feladatokat végrehajtó rendőr és közterület felügyelő, (ahol működik: Városőr) szolgálati idejével.

A Posztos polgárőr célszerű „felállítási helye:   

• városközpontokban,
• idegenforgalmi szempontból kiemelt helyszíneken,
• piacokon,
• veszélyeztetett területeken.

A Posztos polgárőr szolgálat felállítási helyének meghatározásánál figyelembe kell venni a helyi önkormányzat és a rendőrkapitányság szakembereinek véleményét és javaslatát is.

1/3. Polgárőr ügyeleti szolgálatok szervezése:
Az Önkormányzatokkal együttműködve törekedni kell arra, hogy jól megközelíthető helyen, megfelelő infrastruktúrával ellátott helyiségben, felkészült polgárőrökkel, ügyeleti szolgálatot működtessünk az állampolgári bejelentések, kérések, panaszok meghallgatására és illetékesekhez történő továbbítására.

A Polgárőr ügyeleti szolgálatot célszerű a Posztos polgárőri szolgálattal összhangban szervezni és működtetni.

Valamennyi szolgálati forma az önállóan végrehajtott polgárőri szolgálaton kívül feltételezi a rendőrséggel való, előzetesen egyeztetett és a kölcsönös bizalmon alapuló rendőr-polgárőr közös szolgálat ellátást is.

2/1. Gyermek- és ifjúságvédelem területén adódó közterületi polgárőri feladatok:

• alapvetően az „Egy iskola – egy polgárőr mozgalomra” alapozva: 
• gyakoribb polgárőri jelenlét az iskolák környékén,
• ifjúságvédelmi járőrszolgálat végrehajtása az erre hívatott állami szervekkel közösen a bevásárlóközpontokban, plázákban, főleg az iskolai tanítás idején.

3/1. Kábítószer prevenció:

• célszerű szintén az „Egy iskola – egy polgárőr” mozgalom keretében végrehajtani, jól felkészült polgárőrök és pedagógusok bevonásával,
• a felvilágosító, megelőző munkában való fokozottabb részvétel,
• a kábítószert fogyasztók felismerése, jelzésadás az intézkedő hatóságok felé,
• illegális kábítószer ültetvények (indiai vadkender) felismerése, felderítése, jelzésadás.

3/1. Hátrányos helyzetű társadalmi rétegek:
Bűnmegelőzési célú szociális, karitatív tevékenység, a járőrözések során odafigyelés a társadalom perifériájára szorult hajléktalanokra. Önállóan, vagy a Vöröskereszt és a családvédelmi szolgálatok munkatársaival az idős, magára maradt személyek felkeresése, tájékozódás és segítségnyújtás napi életvitelük normalizálása érdekében: 

• az illetékes hatóságok és szervezetek felé jelzésadással,
• melegétel osztóhelyekre, éjszakai melegedőkbe, hajléktalan szállásokra történő irányítással,
• szociális munkások, és
• mentők, rendőrség értesítésével
• tanácsadás a trükkös tolvajok tevékenységének megelőzése érdekében.

4/1. Bűnmegelőzési akciók, kampányok:
A városokban dolgozó polgárőr egyesületek vegyenek részt a már jól bevált, a    polgárőr egyesületek részéről elfogadott és végrehajtott akciókban:

• Húsvéti polgárőr bűnmegelőzési napok,
• Nyári idegenforgalmi szezon polgárőri feladatai,
• Őszi Bűnmegelőzési Hónap, együtt az Iskolakezdés polgárőri feladataival,
• Mindenszentek és Halottak napi polgárőr akciók a temetők biztonságáért,
• Karácsonyi Polgárőr Akciók.

IV.
 

A megyei szövetségek és városi polgárőr egyesületek részére javasolt feladatok:
Értsenek egyet és propagálják a koncepcióban megfogalmazott feladatokat!
A városok területén egymástól elkülönülten, városrészek szerint működő polgárőr egyesületek között szervezzék meg:

• az állandó kapcsolatot,
• a tevékenység összehangolását,
• a közös akciók koordinálását,
• együttes érdekérvényesítést az önkormányzatoknál és más együttműködőknél,
• az ideális városi polgárőr egyesületi modell kialakítását.

V.
 

Együttműködés a városokban folyó polgárőri munka hatékonyságának növelése érdekében:

Kiemelt együttműködő partnereink az önkormányzat, a rendőrség, a közterület felügyelet.
A városok sajátosságai mellett az előbbieken túl célszerű együttműködést kialakítani a szociális és karitatív szervezetekkel, a gyermek-és családvédelmi szolgálatokkal, a személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó vállalkozásokkal, valamint a városi vagyonkezelő intézményekkel.

Együttműködés az önkormányzatokkal:

• Polgárőr képviselet biztosítása az önkormányzatok irányítása mellett működő Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottságokban.
• Közös fórumok, megjelenési lehetőségek a helyi önkormányzattal, a helyi rendőrkapitánysággal és a helyi polgárőr egyesület elnökével.

A rendőrséggel történő együttműködés főbb területei:

• gyakoribb közös közterületi járőr szolgálat,
• részvétel a rendőrség által szervezett bűnügyi, bűnmegelőzési, közlekedésrendészeti és baleset-megelőzési akciókban,
• segítség a közlekedés- és vagyonbiztonsági propaganda és szóróanyagok terjesztésében,
• a Polgárőrség tulajdonában lévő technikai eszközökkel (Mátrix-Police berendezés) történő rendszeresebb közös szolgálatellátás.

VI.
 

Egyéb javaslatok:
a Polgárőrség munkájának, eredményeinek propagálása a helyi médiában (újság, városi televízió, stb.)
felvilágosító és propaganda tevékenység (médiák, szórólapok, stb.), 
segítségnyújtás lakossági önszerveződések (SZEM, polgárőr egyesület) létrehozására.

Munkánk a városokban akkor lesz eredményes, akkor élvezhetjük a társadalom bizalmát és elismerését, ha a polgárőrök jelenlétét és fellépését az állampolgárok sehol se tekintik öncélú zaklatásnak, magánéletükbe történő felesleges és indokolatlan beavatkozásnak.

El kell érni, hogy a települések lakói azonosuljanak a polgárőri jelenlét és fellépés jogosságával és szükségszerűségével. Ennek érdekében a polgárőr külső megjelenésével, kulturált, határozott magatartásával személyében is mutasson példát jogkövető magatartásból.

Pécs, 2009. február 19.

Tóth Tibor
Bűnmegelőzési és Határrendészeti Munkabizottság Elnöke